150 ÉV 15 SÉTÁBAN – Budapest100 Sétanap

150 ÉV 15 SÉTÁBAN

A 13. Budapest100 hétvégéjét megelőző pénteken tematikus városi sétákkal várjuk egész nap mindazokat, akik közelebbről is kíváncsiak rá, hogyan alakult Budapest a városegyesítés óta eltelt 150 évben az építészet felől szemlélve. A tizenöt túra egy-egy évtizedhez kapcsolódik, és változatos útvonalakon keresztül mutatja be fővárosunk születését, épülését és a háborút követő újjáéledését egészen a jelenkori tendenciákig.

A sétákon a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
Regisztráció: https://budapest100.hu/ – a sétákat, az időpontokat és a regisztrációs linkeket csak április 26-tól keressétek!

A találkozópontot a regisztrációt követően e-mailben küldjük.

Budapest100 workshop és szülinapi buli: https://www.facebook.com/events/719350946866213/
Nyitott házak hétvégéje: https://www.facebook.com/events/774912020639436

1870-ES ÉVEK – MILYEN VOLT A NAGYKÖRÚT, AMIKOR MÉG NEM VOLT?

P 11:00–13:00
Az egyesített fővárostól elválaszthatatlan a Nagykörút születése, de 1873-ban alig volt több tervnél, és még egy évtizedbe telt, hogy valóban meginduljon az építése. A sétán ennek a furcsa, kezdeti időszaknak a nyomába eredünk.
A sétát vezeti: N. Kósa Judit újságíró, várostörténész

1880-AS ÉVEK – A PESTI BELVÁROS NAGY ÁTALAKULÁSA A 19. SZÁZAD VÉGÉN

P 12:00–14:00
A túra során megismerhetjük az egykori pesti Óváros metamorfózisát, amikor az Erzsébet híd megépítése nyomtalanul eltüntette a középkori városmagot. Vagy talán mégsem teljesen nyomtalanul? Mik azok a tanúházak? Mit vesztettünk el, mit nyertünk?
A sétát vezeti: Erő Zoltán, Budapest főépítésze

1890-ES ÉVEK – REPÜLŐ BÁLNA, SZAKÁLLAS ASSZONY – MILLENNIUM A VÁROSLIGETBEN

P 14:00–16:00
Sétánk során benézünk a Millenniumi Ünnepség kulisszatitkaiba, és megmutatjuk, hogyan vált alkalmassá a Városliget egy ilyen rendezvény megszervezésére. Felidézzük a Millenniumi Ünnepség legizgalmasabb és legfelkapottabb kiállítótereit, köztük a botrányos Bonctani Múzeumot és a népszerű Ős-Budavárát is. Bemutatjuk, hogyan kötődnek az eseményhez a királyi család egyes tagjai és milyen politikai csatározások zajlottak a háttérben. Megismerkedhetünk a kor szemfényvesztőivel is. A szélhámos hintáslegényektől kezdve a szerelmes Andrássy grófon át a korrupt politikusokig mindenkiről lerántjuk a leplet.

A sétát vezeti: Lerch Gabriella biológus, a Sétaműhely idegenvezetője

1900-AS ÉVEK – MONARCHIAKORI MANHATTAN – A KOSSUTH ÉS SZABADSÁG TÉR A LIPÓTVÁROSBAN

P 15:00–16:30

Egy könnyed délutáni séta keretében körbejárjuk az ország igazgatási-pénzügyi központját adó Lipótváros legfontosabb épületeit, amelyek a két prominens teret szegélyezik. Végigkövetjük a történetét, hogyan vált a környék földszintes viskók borította szegényes külterületből azzá, ami ma: “főváros a fővárosban”.
A sétát vezeti: Székely Márton építész, a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék oktatója

1910-ES ÉVEK – SZECESSZIÓ A PESTI BELVÁROSBAN

P 13:00–15:00
A szecesszió szűk két évtizedig tartó korszaka ellenére jelentős nyomot hagyott az aranykorát élő, rohamtempóban fejlődő Budapesten, hatása pedig még kortárs alkotásokon is érzékelhető. A Belvárosban mégis nehezen találunk városképi szempontból meghatározó helyzetben lévő szecessziós épületet, de annál több rejtett kincset és részletet fedezhetünk fel a mellékutcákban. A séta során megidézzük a századforduló korszellemét, hazai mestereit és megismerjük azokat a stílusjegyeket, melyek segítségével önállóan is felfedezhetjük a korszak épületeit.
A sétát vezeti: Köves Bálint építész és urbanista

1920-AS ÉVEK – SZENTIMREVÁROS ÉS A NEOBAROKK

P 15:30–17:00
A két világháború közötti neobarokk a legvitatottabb építészeti stílusok egyike, mivel negatív megítélése szöges ellentétben áll a ránk maradt számos kiváló épület népszerűségével. A XI. kerület arculatát különösen erősen meghatározza, így sétánk a stílus megismerésének legjobb helyszínén, a Villányi úton vezet végig, ahol nemcsak az épületek külsejével, de az enteriőrökkel is megismerkedünk.
A sétát vezeti: Paár Eszter Szilvia művészettörténész

1930-AS ÉVEK – PASARÉTI MODERN

P 15:00–16:30
A harmincas években hazánkban kibontakozó modernizmus egyik ikonikus helyszíne a Napraforgó utcai kislakásos mintatelep. A több építészből álló tervezőgárda számára a kísérletezés terepe volt, így született meg a kockaházak sorából álló, csak első látásra egységes, valójában sokszínű épületegyüttes. A séta során kirajzolódik, mennyi különböző látásmód fért meg egymás mellett egy kis utcányi helyen, és hogyan alakult Pasaréten a továbbiakban a modernizmus a közelben álló ferences templommal.
A sétát vezeti: Sebestyén Ágnes Anna művészettörténész

1940-ES ÉVEK – AMIKOR A HÁBORÚ BELÉPETT AZ OTTHONOKBA – ÉPÜLETKÁROK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN

P 17:00–18:30
A II. világháború első éveiben Budapest épületei még nem voltak veszélyben, és lakóinak egy része sem érezte saját bőrén a háború pusztítását, azonban életük 1944. április 3-án megváltozott. Ekkortól a főváros rendszeres légitámadások helyszíne volt fél éven át, majd 102 napon keresztül a világháború egyik legvéresebb csatáját vívták területén, ami Budapest ostromaként vonult be a történelembe. A séta során szó lesz a légoltalomról, a háborús mindennapokról, épületkárokról olyan bérházak történetén keresztül, amelyek valamilyen formában az események részesei voltak.
A sétát vezeti: Dombovári Márton történész hallgató, a Budapest100 önkéntese

1950-ES ÉVEK – PARADIGMA-KÖRFORGÁS / A “SZOCREÁL”

P 13:00–14:30
A modernizmust felváltó szocreál építészet, bár csak rövid korszakot élt meg, számos meghatározó városépítészeti együttest hozott létre, mielőtt visszaadta a helyét a modernista törekvéseknek. A közelmúltig a szakma és a közvélemény lekicsinylő kritikával illette a szocreál e produktumait, noha a stilisztikai manírok ellenére különleges, időtálló értékekkel bírnak. Célunk erről meggyőzni a séta résztvevőit a Kerepesi út lakótelep és környékének bejárása során.
A sétát vezeti: Kissfazekas Kornélia PhD építész, a BME Urbanisztika tanszék tudományos főmunkatársa

1960-AS ÉVEK – VISSZA A MODERNHEZ

P 16:30–18:00
A séta során két Fortuna utcai foghíjbeépítés kapcsán ismerkedünk meg a szocialista realista stílusdiktátumból a modern építészethez visszavezető úttal. Az épületeket nemcsak a helyszín és az időszak, hanem a tervezők közös múltja is összeköti: Dragonits Tamás és Farkasdy Zoltán egyaránt megjárták Dániát 1946-47-ben, ami hatással volt tervezői gondolkodásmódjukra. 
A sétát vezeti: Karácsony Rita művészettörténész

1970-ES ÉVEK – A CIKÁZÓ VIZAFOGÓ LAKÓTELEP

P 18:00–19:30
A 70-es évektől a lakótelepek tervezői igyekeztek szakítani az előző évtized sematizmusával. Ezt az újítást a Vizafogó lakótelep jól tükrözi. Ma azonban a lakótelep különlegessége a cikázó épülettömbök szerkesztésén jelentősen túlmutat. A városrészt bejárva a kortárs lakótelepfejlesztés kivételes hazai példájára lelhetünk.
A sétát vezeti: Balla Regina PhD építész

1980-AS ÉVEK – A VILÁG! (A VASFÜGGÖNYÖN INNENRŐL)

P 14:00–16:00
Világutazás a Kádár-korszakban: Finnország, Örményország, Algéria, Bukarest, és ki sem kell tennünk a lábunkat a Bartók Béla út környékéről. A séta során szó esik a szocializmus építészetének valóságáról és a lehetséges alternatívákról néhány konkrét ház és építész segítségével.
A sétát vezeti: Kovács Dániel építészettörténész, kurátor

1990-ES ÉVEK – POSZTMODERN HÁZAK EGY EKLEKTIKUS VÁROSBAN

P 15:00–16:30
A posztmodern építészet speciális helyzetben volt Budapesten. A 80-as évek bomló szocializmusa távol állt attól a kapitalista közegtől, amelyben a posztmodern építészet a 70-es években megfogant, a rendszerváltás utáni időszak viszont pillanatok alatt nyitotta ki a lehetőségét egy nem anyag- és pénzhiánnyal küzdő építészet előtt. Ebben a kettősségben jött létre a budapesti posztmodern építészet, keresve történeti gyökereit az eklektikában, a szocialista realizmusban és helyét a nemzetközi áramlatok között.
A sétát vezeti: Árkovics Lilla, Csóka Attila Róbert, Molnár Szabolcs, Smiló Dávid, a Paradigma Ariadné építészei

2000-ES ÉVEK – KRITIKAI REGIONALIZMUS VÍZIVÁROSBAN

P 10:00–12:00
A budai vár alatt elterülő Víziváros Buda egyik legrégebbi városrésze, ahol mára a török időktől a barokk és neo irányzatokon keresztül a huszadik századi modern és a kortárs stílusokig számos építészeti réteg lelhető fel. A különböző irányzatok, trendek, történelmi korszakok szerves együttélése remek táptalaj volt az ezredforduló építészeti irányzatainak kibontakozására. A modern hagyományokra épülő, ugyanakkor erősen a helyi kontextusból ihletet merítő és arra reagáló építészet példáin keresztül ismerhetjük meg a 2000-es évek kortárs alkotásait.
A sétát vezeti: Klaniczay János építész, a KÉK Városi Séták kurátora

2010-ES ÉVEK – MIÉRT MESESZERŰ A GYALOGOS BELVÁROSUNK?

P 15:00–17:00
A kilencvenes évek elején még a belvároson át zajlott az ország kelet-nyugati kamionforgalma, ott, ahol ma már Luther Márton üzenetei és világító üvegkockák terelik a bolyongó gyalogosokat. Hogyan történhetett ilyen radikális átalakulás egy olyan városban, amiről százféle döntéshozónak volt ezer különböző gondolata? Miközben megfejtjük ennek történetét, mi is vállaljuk tíz különböző emblematikus köztéri utalás bemutatását!
A sétát vezeti: Dr. Kádár Bálint építész, urbanista, a KÉK elnöke