OKISZ-SZÉKHÁZ

Mónus János Ybl-díjas alkotását, az OKISZ (Országos Kisipari Szövetkezetek Szövetsége, később a Magyar Iparszövetség) egykori székházát 1974-ben adták át a szomszédos katolikus templom és rendház telkének megkurtítását követően. Az épület tervezését Dúl Dezső (1925 – 2015) kezdte meg, aki egy toronyházas épületet álmodott meg a telekre, de a feladat végül Mónushoz került, aki a szomszédos villákhoz harmonikusan illeszkedő, lépcsőzetes vasbeton szerkezetű, brutalista épület álmodott. A brutalizmusról a legtöbb embernek egy tájidegen, ronda betonszörny jut az eszébe, azonban közel sem erről van szó. A 4150 négyzetméteres, négyemeletes, épületet Mónus szándékosan visszahúzta az utcafrontról, hogy illeszkedjen a Thököly út egy-két emeletes századfordulós villái közé. Az épület a maga korában rendkívül modernnek számított, anyaghasználatában és elrendezésében pedig igazi luxust képviselt. Ami az épület kialakítását illeti az eltolt szintek, a hatalmas teraszok, az udvar, a ki nem használt magasságok, mind-mind olyan elemek, amelyek inkább jellemzőek egy villára, mint egy irodaházra és egész biztosak lehetünk benne, hogy manapság egyetlen ingatlanfejlesztő sem lenne ilyen nagyvonalú a tér kihasználásában. A luxus azonban nem csak az épület kialakítására jellemző, hanem a belső anyaghasználatra is. A korszak épületeivel ellentétben ebben a házban minden anyag az akkoriban elérhető lehető legmagasabb minőséget képviselte. A tömörfa korlátok, a krómozott acél, az üveg, az egyedileg gyártott kilincsek és bútorok mind-mind rendkívül izgalmassá teszik az épületet. Az irodaház belső terei további rejtett kincseket is tartogatnak számunkra: a nagyterem bárral felszerelt kis helyiséget rejtő titkos ajtajától – ahol még Kádár János is megfordult – a mai napig is működő páternoszterig.

Fotók: Kiscelli Múzeum Virtuális leletmentés / F. Szalatnyay Judit

Kiemelt fotó: Magyar Építőművészet: 1974/4 / Sági György