Skip to main content
cikkek

Várkert bazár

By 2010.05.28.szeptember 10th, 2012No Comments

Történeti áttekintés és a rekonstrukciós terv koncepciója

Rövid történeti áttekintés

A budai duna-part látképét jelentősen alakító, ma várkert bazárként ismert épület-, építményegyüttes története az 1870-es években kezdődött.
A cél az volt, hogy az ekkor már elegánsan kiépített pesti duna-partnak méltó párját építsék fel a budai oldalon. Végül a területen ebben az időben található alacsony emeletes házak helyére került 1876-1879 között Ybl Miklós tervei alapján a várbazár, aki “ezen, a művészetre nézve háládatos megbízatás által magát különösen megtisztelve is érzi”.

Az ekkor megépült együttest délen két, északon egy a királyi testőrség és szolgaszemélyzet számára készült lakóépület fogta közre. Ezek között szimmetrikusan kialakítva “az utca felé egy pavillonok által megszakított terasse építtetnék, mely alá csinos bolthelyiségek rendeztetnének be”. A várból a duna-partra vezető vízhordó lépcsőalsó része hangsúlyos emeletes építményt kap, melynek pendantja megvan délen is. Az épületsor mögötti tájkertben a középtengely vonalában palladio motívumos kerti építmény helyezkedik el. Az épületegyüttes meghatározó motívuma a duna-partról a teraszszintre emelkedő szimmetrikus vezetésű nagyvonalú rámpa-pár.

Az 1920-as években a csak részben használt, kedvezőtlen víz és talajviszonyoknak kitett épület pusztulásnak indult. Már ekkor felvetődött a helyreállítás szükségessége, de a munkálatok még évtizedekig nem kezdődtek meg. A várkerti épületegyüttes a ii. Világháborúban nem szenvedett helyrehozhatatlan károkat. Jelentősebb sérülést okozott az ybl tér 2. Alatti házba csapódott bomba, eltűnt a pergolasor, a tél-szobor oszlopával együtt, megsemmisültek a kapuőrző oroszlánok ill. A fülkék vázái, festményei.

Ezek után az 1950-es években végeztek műemléki helyreállítást Gerő László elképzelései alapján.ekkor került összekötésre a déli cortinafal és a keleti zárófal. A találkozás helyén álló Ybl pavilon lépcsőterét ill. A kert felőli íves tömegét elbontották. A pavilon megmaradó részébe került a felső kertszintről a vízhordó lépcsőhöz letekeredő beton csigalépcső. A műemlék-helyreállítás együttjárt a déli cortinafal helyreállításával, melynek során minden elemet elbontottak a falkoronáról, beleértve a déli várkertet az öntőház kerttel összekötő nyílást is. Ekkor elbontották még a különböző teraszszinteket összekötő külső lépcsőket, és a cortinafalra menő lépcsőt is, mivel ennek funkcióját átvette az új csigalépcső. Szintén ekkor magasították fel a keleti zárófal duna felőli oldalát, ülőfülkékkel, ablaknyílásokkal ellátva a csigalépcsőtér felett egy kiemelt kontyolt fedéssel, mintegy várfal szerűen.

Ebben az időben az Ybl Miklós ifjúsági park kapott helyet a kertben, 1969-ben a közti tervei alapján egy végleges szabadtéri színpad kialakításával. 1980-ban már szükség volt egy a közönséget a falaktól, pergoláktól, oszlopoktól távol tartó védőkorlát megépítésére (buváti).

Ybl Miklós épületegyüttesét 1942-től műemlékként tartják számon az országos összeírásokban, 1987-től az unesco döntése alapján a világörökség része lett.
Az 1990-es években számos terv készült a helyreállításra, újrahasznosításra ( pl. 1998 északi pavilon rekonstrukciója – közti , várbazár rekonstrukciója – trilit építészeti és konstrukciós iroda, gipszlak kft., Sidell Gibson Architects ) 2000-ben a várgondnokság kht. Megbízásából a főmterv rt. Elkészítette a külső közlekedési kapcsolatok vizsgálatával foglalkozó tanulmányát.

Az ybl-i épületegyüttes területén 1999-2000-ben szondázó régészeti ásátásokat végeztek Magyar Károly régész vezetésével. Ennek eredményeként megállapították a tervezett térszint alatti beépítések előtti teljes régészeti feltárások szükségességét.

Koncepció

A Várkert Bazár épületegyüttes tervezésének korrekt építészeti alapállását létrejöttének történetéből lehet kikövetkeztetni.

A beépítés alapgondolata Reitter Ferenctől származik. Az által elkészített városépítészeti koncepcióra rábólintott a Fővárosi Közmunkatanács nevében Podmaniczky Frigyes és a király is, Ybl Miklósra a markáns elképzelés építészeti megfogalmazása várt.

Kétszer dolgoztatták át vele a tervet, az első túl drága volt, a második kicsit unalmas, közben fél évet töltött szanatóriumban tüdőlob miatt, ahová azonban egyik szerkesztőjét is magával vitte, tehát dolgozott. A harmadik, végleges variáció tartalmazza először azt a rámpát, amely a mai kompozíció veleje.

Ybl vagy nem foglalkozott azzal, hogy a Reitter-féle alapállást fölülbírálja, vagy nem jutott eszébe jobb, mindenesetre a budai Duna-part ilyetén földszintes, a Vár felé vizuális kapcsolatot biztosító megfogalmazása nem az ő ötlete volt. A király a lakóhelyéről látni akarta a Duna-partot, ezért magasabb beépítésre, valamifajta konkrét funkció elhelyezésére nem volt mód. Még a földszintes lakóépületek létesítésének lehetőségét is elvetették, mert a kémények füstje zavarta volna a vári lakókat.

Ybl tehetsége ily módon funkcionális kötöttségek nélkül szárnyalhatott, és hozta létre a nemzetközileg is páratlan épületegyüttest, amit mai megroggyant állapotában sem lehet eléggé csodálni.

Nem csupán a mai kor betegsége a prózaian praktikus gondolkodás. A király úri kedvében gondolhat egy nagyot, de a király meghal, és az utódok nem tisztelik a nagy gondolatot, ha nem találnak benne valami számukra használhatót. A Várkert Bazár egész eddigi története során az maradt, aminek épült: királyi ékszer a Duna partja és a Vár között, amiben soha nem volt igazán élet. A Dunával való kapcsolata a forgalom növekedésével megszakadt, a bazárba műkereskedők helyett szobrászok és festők műtermei költöztek, a vízhordók lépcsője helyett szívesebben használják a siklót. Ez az élettelenség sokba került neki: nem akadt, aki gondját viselje. Száz év akárhány kormányának különféle minisztériumai nem engedték, de lehet, hogy nem engedhették meg maguknak, hogy magában való szépségére pénzt költsenek.

Ybl eredetileg árkádsorosra tervezte a Duna-parti homlokzatot. Az remélte, hogy ott forgalom, jövés-menés, csevegés, akárcsak a pesti oldalon. Ezt szeretnénk mi is. A hely páratlan, a kilátás gyönyörű, ha a kávé is finom lesz a teraszon, nem lesz nehéz egyszer végre nem vissza, hanem odaadni a Várkert Bazárt a budapestieknek.

forrás: Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft.

UPDATE: 2012. őszén a KÖZTI Zrt. tervei alapján elkezdődik a Várkert Bazár felújítása, mely a tervek szerint 2014. márciusára fejeződik be. A KÖZTI elképzelése szerint a Várbazár külsőre eredeti formáját kapja vissza. A déli bazársor mögött – az eredetivel mindenben megegyező kertek alatt – egy új mélygarázs és konferenciaközpont lesz, az északi bazársor fölött (Öntőház-udvar) pedig egy teljesen új park kerül kialakításra. (forrás: zoa.hu)

bővebben: http://hg.hu/cikk/epiteszet/14526-uj-latvanyterveken-a-varkert-bazar