A zsinagóga története:
A zsinagóga építésére ? közel másfél évszázaddal ezelőtt ? pályázatot írtak ki, amelyre a kor legjelesebb mérnökei nyújtották be javaslatukat.
Végül Ludwig Förster (1797?1863) német építész, a bécsi akadémia tanára nyerte el a pályázatot mór stílusú zsinagógatervével. (Korábban ő tervezte a bécsi nagyzsinagógát is.) Alig négy esztendő alatt végeztek a teljes kivitelezéssel, ami annak idején is rekordidőnek számított. (Hozzávetőleg ennyi ideig tartott a most zárult felújítás is.) Az építésvezető Wechselmann Ignác műépítész (1828?1903), aki később egész vagyonát a Vakok Intézetére hagyta, valóságos csodát művelt. Förster távollétében még az egyik rivális magyar építész munkáját is igénybe vette: így aztán Feszl Frigyes, a Vigadó híres építésze tervezte a templom belső szentélyét. A zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor. A két hatalmas kupolás torony, a magas ablakok, az impozáns fülkék és az egyszerűen szépséges főoltár, nem véletlenül lett Európában is híres. Méreteit tekintve a világon a második helyen áll, míg Európában büszkén foglalja el az első helyet. A belső tér 1200 négyzetméter, tornyainak magassága 44 méter, a sík mennyezetű belső térben közel háromezer ember, a földszinten 1497 férfi, az emeleti karzatokon pedig 1472 női ülés található. A főhajó teljes fesztávolsága 12 méter, öntöttvas áthidalással épült.
A Zsinagóga a neológ zsidóság temploma, az egykori budapesti zsidónegyedben épült a Dohány utcában, ahol ma is sok zsidó vallású ember él. Az épület helyén állt Herlz Tivadar (1860-1904) cionista mozgalom megalapítójának szülőháza.
A háromhajós csarnoktemplomban több mint háromezer ülőhely található. Az építmény romantikus stílus bizánci-mór elemekkel keveredik, és sajátos keleties hangulata van a kerámiadíszítésű, kettős kupolájú épületnek.
A frigyszekrény tetején egy díszes kupola látható – ez is Feszl Frigyes nevéhez fűződik, akárcsak a szentélyben található berendezési tárgyak, a frigyszekrény előtt álló két nagy, 12 ágú kandeláber és az egész templom kifestése is. A frigyszekrényhez, amely előtt mindig örökmécses ég, lépcsőkön juthatunk fel – az ősi Szentély oltárához 15 darab lépcsőn vonultak fel a papok és a léviták kórusa.
Az erőteljes keleties jelleg, a sokszínű nyerstégla, a belső tér öntöttvas szerkezete újdonságnak számított a zsinagóga építésekor.
A zsinagóga homlokzatának mindenképpen keletre, Jeruzsálem felé kell néznie, ez ősi szabály: ezért egy kisebb törésvonal keletkezett a Dohány utcai zsinagóga bejáratánál, ami eltér az utca irányától. Belül, a keleti főfalon elhelyezkedő frigyszekrényben őrzik az ősi Tóra-tekercseket. A frigyszekrényt bársonyfüggöny és kárpit takarja el, melyen héber szöveg és zsidó jelképek láthatók, mint a menóra (hétágú lámpás), Dávid-csillag, a kettős oszlop, az oroszlán és a korona (a Tóra vagy a tudás koronája).
A hagyományos zsidó templomokban a Tórát szombat délelőttönként a középen elhelyezett emelvényről olvassák, ám több zsinagógában, így a Dohány utcában is a keleti fal közelében, az oltárrészben található.
A Hősök Zsinagógája annak a 10.000 magyar zsidó katonának állít emléket, akik az I. világháború harcmezőin dicsőséget szerezve hősi halált haltak. Számukat onnan tudjuk, hogy az Egység, az akkori zsidó újság az egész háború alatt pontos statisztikát vezetett a zsidó katonák haláláról.
A modern, de mégis meghitt hangulatú, 120 ülőhelyes épület belső falán, a bejárat felett héber szövegből formált hatalmas Dávid-csillag van. A díszítőelem különlegessége, hogy a következő bibliai idézetek betűiből alakul ki a csillag: ” Éch noflu gibajrim…” ?Jaj, hogy a hősök elhullottak a harcban?.?
Magyarországon kétféle zsinagógát különböztetünk meg:
A neológ zsinagógákban a tóraolvasó asztal elöl, a frigyszekrény előtt helyezkedik el, imitálva a templomokban lévő oltárt, mintegy utalásként, hogy valamikor a Szentélyben az oltár volt az áldozatbemutatás színhelye. A nők szintén elkülönülve imádkoznak, de nem külön szobában, hanem emeleti karzaton, vagy különálló padsorokban. Löw Lipót, a tudós szegedi rabbi példáját követve a prédikáció magyarul hangzik el, hiszen ma már igen kevesen beszélik és értik a jiddis nyelvet. Az istentisztelet fényének emelése céljából a neológ zsinagógákban már helyet kapott az orgona, a rabbi ? és néhol a kántor is ? reverendát visel az istentisztelet alatt.
Az ortodox zsinagógákban a tóraolvasó asztal a zsinagóga közepén található, hogy mindenki egyformán jól hallja a szent szöveget. Miután nők és férfiak nem lehetnek egy helyiségben az ima alatt ? nehogy elvonják egymás figyelmét az ima áhítatáról ? így külön helyiségben imádkoznak a nők, de ha ez valamilyen oknál fogva nem valósítható meg, úgy egy függönnyel kettéválasztják a helyiséget. A rabbi prédikációja hagyományosan jiddis nyelven hangzik el, hiszen ez volt az askenáz (Közép- és Kelet-Európából származó) zsidók közös nyelve. Elutasítják a papi ruházatot, a reverendát, valamint az orgonát.
A zsinagóga főbb adatai:
A templom hossza: 53,1 méter A templom szélessége: 26,5 méter Belső hajója a Szentély emelvényéig 37,9 méter hosszú, 24,6 méter széles; belmagassága 26 méter A Frigyszekrény 8,2 méter magas A templomban 1492 férfi és 1472 női ülés van.
Forrás: http://www.dohany-zsinagoga.hu
