Skip to main content
előző séták

OPNI – 2010. április 30. péntek

By 2010.04.22.június 17th, 2010No Comments

Beharangozó:

A második évad első alkalmával a két éve bezárt OPNI (Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, régi nevén Lipótmezei Országos Tébolyda) rejtélyes múltú falai közé invitáljuk a közönséget. Az expedíció során szakértő vezető segítségével igyekszünk megtudni, hogy milyen lehetett az élet a mostanra teljesen kihalt és lepusztult, emblematikus elmegyógyintézetben.

Találkozó: 15:00-kor a főbejárat előtt (1021 Budapest, Hűvösvölgyi u. 116.)

A részvételi díj 1.000,- Ft.
Az épületbe csak korlátozott számú látogató engedhető be, ezért a sétán való részvételhez előzetes regisztrációt kérünk a jelentkezes@kek.org.hu e-mail címre.

A bejárás során kulturális meglepetéssel is készülünk.

Az OPNI története

Az országos elmegyógyintézet építésének gondolata először már 1781-ben felmerült, ám csak 1850-ben realizálódott a Göbl Lipót tulajdonában lévő, szélcsendes, vízben gazdag zöldterület, a ma Lipótmező néven ismert telek megvásárlásával.

Építését I. Ferenc József császár rendelte el, a Zettl Lajos építészeti tervei alapján megépült, késői romantikus stílusú, 4 szintes, jellegében zárt tömbös épületet 1868-ban nyitották meg, Budai Magyar Királyi Országos Tébolyda néven. Gyönyörű, tervezett parkkal körülvett, 500 beteg ellátására alkalmas műemlék épülettömb, melyhez 50 hold erdőség is tartozik. A második világháború idején a betegek helyére szovjet katonai parancsnokság költözött.

Az együttes ékköve a katolikus kápolna, melyet 1913-ban restauáltak, az ablakok Róth Miksa ekkori munkájának köszönhetők, a freskókat Nagy Sándor festette.

Ápolták itt többek között Erzsébet (Sissi) Királynét, akinek nevét mai napig az egyik épület viseli.

137 éves története során a magyar pszichiátria neves alakjai gyógyítottak, kutattak, és tanítottak az intézetben, országos és nemzetközi szinten is kiemelkedő szerepe volt. Megalakulásától kezdve folyamatosan törekedtek az újító irányzatok bevezetésére, a betegek minél humánusabb, erőszakmentesebb kezelésére.

Nagy hangsúlyt kaptak a szocioterápiás módszerek, saját önellátó gazdaságot, és kézműves munkahelyeket alakítottak ki. Működött itt többek között mosoda, sertéshízlalda,jéggyár, péküzem,cipészet, szabászat, uszoda, teniszpálya, télikert, és női szalon zongorával. Itt indult el egy m?vészetterápiás tevékenység, amelynek során a betegeknek lehet?ségük van kipróbálni magukat különböz? m?vészeti ágakban, többek között a képz?m?vészetben és a színjátszásban.

2007-ben bezárták és kiürítették.