Skip to main content

vcs_bovt_e-pu-lete

A Virág Csaba által tervezett Országos Villamos Teherelosztó bontásának hírét sokan örömmel fogadták, míg az építész szakma nagy része érthető módon tiltakozik, mivel így egy egészen egyedülálló, a maga korában kiváló minőségben megépített épület pusztulna el.

De miért is olyan értékes ez az épület? Miért itt és így épült meg? Milyen tervek készültek átalakítására az utóbbi egy-két évben?

A séta során választ kaphattok többek között ezekre a kérdésekre is, valamint kívül-belül bejárhatjátok és megismerhetitek az épület tereit, szerkezeteit és részleteit. Gyertek, mert (balszerencsés esetben) talán ez az utolsó lehetőség arra, hogy jobban megismerjétek, megértsétek az épületet és ezzel a 70-es évek építészetének egy fontos szeletét.

Sétavezető:  Szabó Tibor építész (Árkád-Marillai-Szabó Építész Iroda Kft.), aki sok évig együtt dolgozott Virág Csabával, többek között az épület újrahasznosításán is.

Ár: 3000 Ft/fő, diákoknak 2000 Ft (A Virág Csaba vacsorára regisztrált vendégek díjmentesen vehetnek részt)

Csoportlétszám: 25 fő

Két sétánk lesz, mindkettő regisztráció köteles. A részvételhez személyi igazolványszám szükséges, csak így engednek be minket az épületbe, így a megjegyzés mezőbe ezt kérem mindenki adja meg!

Időpontok:

Augsusztus 3. (szerda) – 18:00                 REGISZTRÁCIÓ ITT   (várólista)

Augusztus 4. (csütörtök) – 16:00              REGISZTRÁCIÓ ITT   (várólista)

____________________________________________________

Virág Csaba a koncepcióról:

„Öt évig (1972-1977) tervezést oktattam a Műegyetem Építésztörténeti Tanszékén, ahol műemléki környezetbe épülő, ahhoz csatlakozó, azokra ráépülő épületekről gondolkodtunk a hallgatókkal. E tevékenységek során arra gondoltam, hogy az ilyenfajta feladatok lényege számomra az, hogy egy-egy teljesen mai (up to date) épületet vagy épületrészt próbáljak kigondolni, amely ha kiemelnénk környezetéből és egy semleges térbe függesztenénk, akkor is megfelelne a fenti követelményeknek.

De ez egy olyan fajta mai korszerű épület legyen, amelyik: tömegformálásával, nagyságrendjével, léptékével, anyagkezelésével és hangulatával lehetőleg optimálisan illeszkedjék környezetébe. És itt érdekes összefüggések adódhatnak: pl az ilyen épületek tervezése idején érvényes „up to date”, a modernizmus egyik fő jellemzője: az őszinte funkciót és szerkezetet tükröző formálási mód volt. Nos: mintegy számomra a Várnegyed alaphangulata és meghatározója mindig a középkor, ez őszinte és konstruktív formálásban a két időszak könnyen találkozik.

Nem úgy a modernista stílus másik fő jellemzője a tömeghatásszerű, kubisztikus formálási igény: a zártsorú utcák és terek hálózatába, ahol az épületek csak homlokzati felületeikkel jelennek meg, ezt a hatást csak rafinált ügyeskedésekkel lehet elérni. Viszont a fentiekből következik, hogy a Várnegyed épületei fal jellegű homlokzatfelületekkel jelennek meg, amelyekbe a kor igényei és technikai lehetőségei adta méretű nyílásokat „vájták” bele.
Nos: mivel a mai nyílásrendszer ettől alapvetően eltérő méretű, nagyságrendű, alakú és hangulatú, (…) arra gondoltunk, hogy ezt az ellentmondást úgy lehetne legkönnyebben áthidalni, ha up to date épületünk homlokzati felülete is „fal” jellegű lenne. És mi a modernizmus legjellemzőbb falszerkezete: a függönyfal. De – és ez igen fontos – e függönyfalnak olyan nagyságrendűnek, léptékű és arányú osztásainak kell lennie, hogy e révén ugyanazt a hangulatot teremtse meg, mint a közvetlen szomszédságában lévő homlokzati felületek.

Anyagkezelés: a középkorban: naturális anyagok szerkezeti tudással történt felhasználása; jelenkorban: mai naturális anyagok és szerkezetek józan használata. Ami pedig a hangulatot illeti: a középkori épületek városkép hangulata józan, de romantikus és játékos is; ezt a hangulatot igyekeztem megteremteni.

Talán a legfontosabb pedig az ilyen környezetében való építkezés esetén a környezet és a meglévő alkotások iránti alázatos szerénység.”

F_OGY19781124036-1024x576